Viszlát nyár
Játsszunk nyílt lapokkal végre:
a hajómnak mennie kell
és itt fog hagyni téged.
Majd benned él tovább a vérem,
és ha nem adod el, a szíveden a jel,
mi a földről az égig emel.
Viszlát, nyár, most már elkéstél,
mert azt hazudtad, enyém leszel,
de nem jöttél!
Viszlát, álom, köszönöm, hogy eltűntél!
Most már ideje visszakapnom,
amiket elvettél!
Megfáradt ereimben az élet,
tudom, hogy fognál még,
de engedj el már, kérlek.
Itt van, tépd le belőlem a részed,
és ha nem adod el, a szíveden a jel,
mi a földről az égig emel.
Elveda Yaz
Dürüst olalım:
Gemim gitmek zorunda
Ve sizi burada bırakacak
Kanım senin içinde yaşayacak
Ve satmazsan, kalbindeki işareti,
Seni yerden göğe yükseltir
Elveda yaz, geç kaldın
Çünkü yalan söyledin, benim olacaktın
Ama sen gelmedin!
Elveda rüya, kaybolduğun için teşekkürler!
Şimdi geri verme zamanı
Benden aldığın şeyi
Damarlarımdaki hayat yorgun,
Biliyorum beni tutacaksın
Ama lütfen, serbest bırak beni
İşte burası, ayrıl benden
Ve satmazsan, kalbindeki işareti,
Seni yerden göğe yükseltir